Sportmarketing

2009-ben írtam egy könyvet David Beckhamről – ahol megjósoltam, hogy a következő nagy globális márka Cristiano Ronaldo lesz. De branding szemmel írtam cikket Messiről, sőt Puskásról is. Az utóbbi időben a sportmárkázással már kevesebbet foglalkozom, de a régebbi cikkeim közül jó pár elérhető, és némelyik még ma is tanulságos lehet.

Sportsztárok a reklámokban (2010)

Mikor érdemes sportolót tenni a reklámba? Mely termék- és szolgáltatáskategóriák esetében lehet ez jó választás? Pontosan mit is várhatunk tőle? És milyen az ideális sportsztár? Igaz, hogy a közösségi média még ezt a területet is átalakítja? Ezekre a kérdésekre is megpróbáltam választ adni a The Line-ban megjelent cikkemben. Kattints rá itt!

Beckham szerszáma, Sarapova dekoltázsa, Dzsudzsák facipője (2010)

Kik a legértékesebb sportsztárok a Forbes szerint? Milyen márkák használják e sportolók arcát, illetve testét reklámjaikban, és hogyan? És mi van, ha beüt a válság? Nézd meg a 2010-es Reklámhéten tartott előadásom kivonatát!

Sztárok a pályán és a pályán kívül - Mit tanulhatunk Beckhamtől és a többiektől (2010)

Mitől lett Beckham és néhány másik sportoló sikeres márka? Válaszok 10 pontban a Magyar Fogyasztó "Gólok, célok, sztárok" konferenciáján tartott előadásomban. Töltsd le itt!

David Beckham, a tökéletes reklámarc – Mitől lesz egy sztárból sztármárka? (2005)

A Warwick Egyetem Szociológia Tanszéke által készített kutatás szerint David Beckham az Egyesült Királyság legnagyobb hatással bíró embere (most influental man), akihez hasonló utoljára Diana hercegnő volt. Egy másik felmérés szerint Becks a földkerekség legismertebb sportolója és feleségével együtt napjaink egyik leggyakoribb médiaszereplője. Nem csoda, hogy ennyi mindent el lehet vele adni: hajzselét, napszemüveget, borotvát, csokoládét, üdítőt, ruhát, parfümöt vagy éppen számítógépes játékot, sőt kenőanyagot is!

A Magyar Reklámban megjelent cikkemben ennek okait kutattam – még Beckham USA-ba igazolása előtt.
Töltsd le a Beckham-cikket itt.

Mágikus márkázás - Friss lendületben a Beckham márka (2008)

2009 elején újra Európába igazolt David Beckham. Az AC Milanhoz ezzel nemcsak egy klasszikus futballista, hanem egy globális ikon került, aki a Forbes híresség-indexén 2008-ban az 5. helyen állt. De mitől lett ilyen híres?
A cikkből megtudhatod itt.

Beckham-búcsú (2013)

Azt szeretném, ha úgy gondolnának vissza rám, mint a focistára, aki nagyon keményen dolgozott, szenvedélyesen játszott és mindent kiadott magából – nyilatkozta David Beckham visszavonulásakor. Minden idők legismertebb futballistája azonban nem elsősorban játéka miatt, sokkal inkább mint márka írta be magát a futballtörténelembe és persze a marketing történelmébe. Olvasd el a Marketing és Médiában megjelent 2013-as összefoglalót itt!

Az új férfi mögött is a nő áll - David és Victoria Beckham társadalomformáló szerepe (2009)

"Mr. Football" a 21. század elején új férfiideált teremtett - és ezzel együtt átformálta a nőkhöz való viszonyulást is. Mindebben persze nagy szerepe volt feleségének, Victoriának. Ahogy mondani szokták: "minden sikeres férfi mögött ott van egy nő". A Magyar Fogyasztóban megjelent tanulmány ezt járja körül, töltsd le itt!

Portugál mágus (2010)

Ha belövi a szabadrúgást, stadiont neveznek el róla, film készül az életéről és tízméteres szobrot mintáznak róla. Sőt, még Homer Simpson is csak annyit tud mondani, szokásos "D'oh" stílusában: "Ronal D'oh!". Legalábbis a Nike "Írd a jövőt" ("Write the future") reklámspotja szerint ez történik a portugál játékossal, aki a pipás márka egyik legfontosabb arca. De rengeteg más szponzora van a Castroltól kezdve a Pepe Jeansen át az Armaniig. És akkor még nem szóltunk saját márkájáról, a CR7-ről. A Marketing és Médiában megjelent cikkemből még az is kiderül, hogy az említett szobor a valóságban is létezik. Ha nem hiszed, olvasd el itt! Ha nem hiszed, olvasd el itt!

Ronaldo, az aranycsináló - Fociban már igen, de brandingben még nem jobb, mint Beckham (2010)

A futballtörténelem legdrágább játékosa: a Real Madrid 94 millió euróért igazolta le a Manchester Unitedtól - a válság közepén! Mindent tud a pályán: nyert már Aranycipőt, Aranylabdát, a FIFA megválasztotta az év játékosának, megkapta a Puskás-díjat. Mindeközben a pályán kívül az új Beckhamként emlegetik: nemrégiben épp az angol játékost váltotta az Armani kampányában. De valóban olyan jó a marketingben, mint Becks? Ebben, a Magyar Fogyasztóban megjelent cikkben kicsit a számok mögé néztem. Olvasd el itt!

Messi-galaxis (2013)

Sorrendben negyedszer nyerte el az Aranylabdát Lionel Messi 2012-ben. Nem csoda, hogy a futballistát egyre több márka akarja, igaz 2012-ben ketten még így is előtte álltak a pénzügyi rangsorban: David Beckham és Cristiano Ronaldo. Olvasd el a rövid, ám annál érdekesebb 2013-as cikket itt!

Puskás, a világmárka (2010)

Felmérések szerint a legismertebb magyar szó nem más, mint a "Puskás". E "márkánkat" a világ minden táján ismerik, sőt tisztelik és szeretik. A Száguldó őrnagy úgy lett világsztár, hogy abban a korban még nemhogy internet nem volt, de a televízió is épp csak terjedni kezdett. De miért pont ő lett ilyen nagy? E cikkben a marketinges vonatkozásoknak is megpróbáltam utánajárni. Töltsd le itt!

Puskás Ferenc, a brand: A legismertebb magyar (márka)név hasznosításának lehetőségei (2012)

Ezen hosszabb tanulmány, sok-sok illusztrációval mutatja be a történeti vonatkozásokat, tér ki Puskás Ferenc országimázs, illetve országidentitás építő szerepére. Ezt követően utánajár az üzleti- és marketing vonatkozásoknak, a Puskás márkanév jelenlegi és potenciális hasznosítási lehetőségeinek. Töltsd le itt!

Stadionturizmus(Real) Madridban (2010)

A Real Madrid lett az első klub a világon, amelynek éves bevétele meghaladta a 400 millió eurót - számolt be a Deloitte kutatása 2010 márciusában. C. Ronaldo állítólag már csak a nevével ellátott mezekből egy éven belül megtermelte az érte kiadott 94 millió eurót. A királyi klub azonban másból is pénzt csinál: az egyik ilyen forrását a stadionturisták jelentik. Abban a szerencsében részesültem, hogy pár nappal a Bajnokok Ligája madridi döntője előtt jártam a Santiago Bernabéuban, és aztán a The Line szaklap olvasóinak is beszámoltam tapasztalataimról. Te is elolvashatod itt!

A stabilitás is lehet vonzó: futballturizmus az FSV Mainz példáján keresztül (2018)

A Farkas Mátéval közösen írt tanulmány célja egy professzionális német élvonalbeli futballklub példájának elemzése, a magyar klubok és szakszövetségek számára akár középtávon is adaptálható megoldások bemutatásával. Az FSV Mainz és a város szakértőivel készített mélyinterjúk elsősorban a – szponzoráción kívüli - két leginkább bevételnövelő területre, a marketingkommunikációra és a turizmusra fókuszálnak. Olvasd el itt!

Szárnyaló futballcsapatok: A „leggyűlöltebb klub” sikere Németországban és Ausztriában (2018)

A német labdarúgó-bajnokság (Bundesliga) utóbbi éveinek egyik legnagyobb meglepetését az RB Leipzig szárnyalása hozta. Mindez azért is érdekes, mert a klubot csak 2009-ben alapították, az ötödosztályból indult, és mindössze hét év alatt ért el a legmagasabb szintre. De marketingszempontból is rendkívül izgalmas a történet: bár az RB rövidítés a RasenBallspotot takarja, a logóból vagy akár a mezből teljesen egyértelmű, hogy a Red Bullról van szó. Arról a Red Bullról, melynek Németország mellett Ausztriában, az USA-ban, sőt Brazíliában is van focicsapata. Végül, de nem utolsósorban az RB Leipziget Németország „leggyűlöltebb klubjának” nevezik, épp azért, mert semmilyen múltja nincs, egy mesterségesen létrehozott termék, akár a Red Bull. Ahogy mondani szokták: innen szép nyerni! Olvasd el a Márkamonitor szaklapban megjelent cikket itt!

A marketing fonákjai (2009)

A teniszvilág legnagyobb csillagai 2005 és 2009 közt kétségtelenül Roger Federer és Rafael Nadal voltak. (Akkor még nem lehetett tudni, hogy később is.) E cikk a spanyol teniszező márkaépítését mutatja be. Mint kiderül, bár Nadal sokszor első a pályán, a marketinggépezetén azért még van mit fejleszteni. Töltsd le a Marketing és Médiában megjelent írást itt! Ha pedig még több illusztrációra van szükséged, olvasd el a Magyar Fogyasztóban megjelent bővebb cikkem.

Nagy pénz, nagy foci – Kinek miért üzlet a németországi foci-vb? (2006)

A labdarugó-vb az olimpia után a világ legnézettebb televíziós műsora. Nem csoda, hogy igazi marketing bonanza: sportruházati márkák, mobiltelefon-szolgáltatók vagy éppen a nagyképernyős televíziók gyártói is szakítanak az üzletből. És persze az egész hirdetési piac. Ha érdekel a sportmarketing, szeretni fogod a cikket, amit innen tölthetsz le.

Az olimpia szponzorálása (2000)

Ezen írásom még 2000-ben jelent meg a Kreatív szaklapban, de bizonyos alapelvei ma is megállják a helyüket. Kattints ide érte!

Lehetetlen nem létezik - Az Adidas és a 180 Amsterdam esete (2005)

A legnagyobb világversenyeken nemcsak a sportolók csapnak össze, hanem az Adidas és a Nike is. Ez a 2005-ben megjelent cikk ebbe ad rövid bepillantást. Töltsd le itt!

A vízilabdázó megmondja a tutit - Szécsi Zoltán olimpiai bajnok a szponzori együttműködésekről (2008)

Szécsi Zoltán nemcsak háromszoros olimpiai bajnok, de alaposan képben van a marketing, a reklám, a szponzorálás gyakorlati összefüggéseivel, sőt elméletével is. Minden jelenlegi és leendő marketingesnek érdemes arra odafigyelni, amit mond.

Te is olvasd el a cikket itt!

Kitekintés a téli olimpiákra: egyre nagyobb városok, egyre nagyobb marketing? (2008)

Feltűnt, hogy mostanában mindig a legnagyobb pályázó város kapja a téli olimpia rendezési jogát? Többek szerint már csak a legnagyobb városok képesek egy ekkora világeseményt megszervezni, és hosszú távon turistákat, befektetőket vonzani. Az M&M-ben megjelent cikkem három olimpiai helyszín kapcsán vizsgálja mindezt: Torino (2006), Vancouver (2010) és Szocsi (2014) kerül terítékre.

Töltsd le itt!