Városmárkázás

A városok versenye egyre nagyobb a turistákért, befektetőkért, diákokért, tehetséges munkaerőért és még sorolhatnánk. Ráadásul ez a verseny nemcsak itthon zajlik, hanem egyre globálisabb.

Az elmúlt években nemcsak tudományosan láttam át a témát, hanem több város márkázásában személyesen is részt vettem, ami segített kikristályosítani ennek rendszerét.

Az alábbi publikációk segítséget adnak Neked is, ha városmarketing projekt kapcsán működsz közre, vagy ilyen jellegű feladatot kell készítened főiskoládon/egyetemeden.

Hogyan lesz a településéből márka? A városmárkázás alapjai (2011)

Melyik polgármester ne szeretné, ha települése vonzóbb lenne a turisták számára? Ha növekedne a befektetők, vállalkozások száma, és így az adóbevételek? Ha népszerűbbé válnának a településen termesztett és gyártott termékek? Ha szívesen költöznének ide máshonnan, dolgoznának, tanulnának a településen? De legfőképp: ha a helyiek, a városban élők elégedettebbek lennének, büszkébbek városukra, erősödne identitásuk? A városmárkázás alapjairól szóló cikkhez kattints ide!

A 4P, 5P, 6P, 7P és 8P modellek alkalmazása a városmárkázásban (2013)

A városmárkázás viszonylag új területnek számít: bár a gyakorlatban régóta foglalkoznak vele, a tudományos irodalom csak most zárkózik fel. Az elmúlt években több modell is feltűnt, melyek szerint a város mint márka értelmezhető és építhető. Jelen cikk a 4P, 5P, 6P, 7P és 8P rendszereket mutatja be röviden, azok előnyeivel és hátrányaival együtt. Könnyen úgy tűnhet, hogy itt valójában egy modellről van szó, a híres 4P-ről, azaz a marketingmixről és annak kiterjesztéseiről, ám amint látható lesz, a P betűk sokszor egész mást takarnak, így összesen 5, egészen különböző megközelítésről van szó.
Tudj meg róluk többet itt!

A városmárkázás fortélyai (2011)

Ha olvasás helyett jobban szereted a hanganyagokat, videokat, ezt a kétrészes rövid etűdöt ajánlom. A Magyar PR Szövetség "Önkormányzati PR" konferenciáján kerestem a választ arra, hogy miként lesz a városból márka:

A márkázás fortélyai - minél több sikeres városmárkát!

Városmárka modellek - márkázás

A sikeres városmarketing keretrendszere – A 10 legfontosabb összetevő (2018)

A városmarketing sok-sok eszközzel, látványosan képes segíteni egy város sikerét, növelni ismertségét, elismertségét, de hosszú távon csak egy tudatosan tervezett, stratégiailag is végiggondolt, kreatív megoldásokat használó, sokszereplős együttműködésre épülő, gazdaságilag is hatékony munka hoz tartós, nagyszabású eredményeket, ahogy azt a Magyar Marketing Szövetség Országos Városmarketing Díj pályázatára beküldött munkák is igazolják. Olvasd el minderről Piskóti Istvánnal közösen írt cikkemet!

A belső településkép felmérése - Mit gondolnak városukról az ott élők? Modellek és hasznos kérdések (2012)

Minden polgármester szeretné, ha képe lenne településéről, ha tudná, hogyan látják a helyiek, és hogy néz ki külső szemmel, mik a város erősségei és gyengeségei. A "Beszédek könyve polgármestereknek" folyóiratban megjelent tanulmány előbbivel, vagyis a belső kép felmérésével foglalkozik. Kattints ide a cikkért!

Hogyan használjuk jól a SWOT-analízist a települések esetében? A 4-mezős helyzetelemző-rendszerező, és 8-mezős, teendőket kijelölő módszer (2015)

Nincs olyan település, amely ne készített volna már SWOT-analízist. Akár évről-évre is összefoglalják különböző dokumentumokban, hogy melyek a város erősségei, gyengeségei, lehetőségei és veszélyei.
És nincs olyan polgármester, akinek ne prezentáltak volna már ilyen elemzést – sőt a legtöbb városvezető, rengetegszer találkozott ezzel, talán már unja is.
De ha azt kérdezzük, valóban tudta-e hasznosítani a SWOT-elemzést a város, vagy éppen valóban tudott-e valamit kezdeni vele a polgármester, már egyáltalán nem olyan jó a helyzet.
Mi ennek az oka és hogyan lehet javítani rajta? Olvasd el a 8-mezős SWOT-analízis alkalmazásáról szóló cikket itt!

A településkommunikáció fontosságáról - Egy reprezentatív kutatás néhány eredménye (2012)

Egy ismert kutatócég segítségével reprezentatív, telefonos, kérdőíves közvélemény-kutatást végeztünk 2012. április 26. és május 3. között, amelynek során 800 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg. A Kitta Gergellyel és Perlaky-Papp Józseffel közösen írt tanulmányból ennek legfontosabb eredményei derülnek ki. Itt töltheted le.

Rangsorolt városok (2010)

Sorra jelennek meg a nemzetközi nagyvárosokat értékelő márkamodellek és az ezek alapján készülő rangsorok. Bár mindegyik más-más módszertant alkalmaz, az élbolyban többnyire ugyanazokkal a településekkel találkozunk. De melyek ezek? Olvasd el itt!

A városmárka rangsorok sajátosságai, összefüggések a városmárkázás és egyes márkázási tényezők között (2013)

Ez a Stelli Tiborral közösen írt cikk összegyűjti a városmárka rangsorokat és azok jellegzetességeit, majd összefüggéseket mutat be a városmárkázás és a városi sikerek közt. A márkaépítés eredményei, az egyes rangsorokban elfoglalt helyezések nemcsak a város „menedzsmentje”, hanem a helyiek, a lakosság számára is jelzésértékűek lehetnek. Töltsd le itt!

A hazai városok imázsa – Egy felmérés eredményei (2016)

Hogyan ítélik meg a polgárok saját városuk imázsát? És mit gondolnak más városokról? Milyen azok imázsa? Mindennek kapcsán nagyon kevés adat állt eddig rendelkezésre, ezért is hiánypótló az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által 2015-ben végzett felmérés. A magyar városok imázsáról készült online kutatásban 1200 fő vett részt, a 18–59 éves korosztályból. Az eredményeket és az azokból levonható következtetéseket itt foglaltuk össze Rácz Bettinával.

Díjnyertes városok – Válogatás az Országos Városmarketing Díj pályázatra benyújtott legjobb anyagokból (2016)

2015-ben a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) megalapította az Országos Városmarketing Díjat. A pályázatra összesen 66 nevezés érkezett be, 32 városból és 4 budapesti kerületből. A települések hat kategóriában pályázhattak: rendezvény, külső kommunikáció, belső kommunikáció, városfejlesztési projektek, városmárka-, városimázs-építő marketingteljesítmények, illetve arculat. A tanulmányban ezek közül választottunk ki egyet-egyet, mint jó gyakorlatot. A Rácz Bettinával közösen írt cikkünkért kattints ide!!

A szlogen szerepe a települések pozicionálásában: sikeres és kevésbé sikeres jelmondatok (2011)

A szlogen (angolul slogan vagy tagline) kiemelt szerepet tölt be a városmárkázásban. Akkor igazán jó, ha megragadja a város karakterét, sztoriját, megkülönbözteti más településektől, valamint inspirálni tudja a turistákat, befektetőket és nem utolsósorban a helyieket. Ha viszont átlagos, semmitmondó, az többet árthat, mint használ. „A sokszínű város”, „Az élhető város”, „A barátságos város”, a „Fedezze fel (település)t!”, „A másmilyen város” vagy az „Európa szívében” ezerszer hallott, megmosolyogató próbálkozás. Természetesen vannak jó és rossz példák is: e tanulmány az USA nagyobb városainak szlogenjeiből csemegézik, majd kitér a nagyobb magyarországi városok jelmondataira is. Kattints a cikkért ide!

Magyar települések szlogenjei – Egy lehetséges csoportosítás (2018)

Ebben a tanulmányban a magyar városok szlogenjei kerülnek terítékre. Az ország turisztikai adottságai kiinduló pontként szolgálnak, de vajon a hagyományosan kijelölt fő irányvonalak, mint a kulturális-, egészség-, aktív-, bor és gasztroturizmus mennyire jelennek meg a magyar települések jelmondataiban? Összesen 91 város 133 szlogenjének kategóriákba sorolásának követően képet kaphatunk, hogy e szlogenek is inkább a kliséket erősítik, vagy jó példát szolgáltatnak. Ismerd meg a kategóriákat itt!

Hogyan válasszunk szlogent és logót? – A verbális és a vizuális arculat szerepe a városmárkázásban (2014)

A szlogen és a logó talán a legkézzelfoghatóbb elemek egy település marketingjében, kommunikációjában. Mindkettő akkor igazán jó, ha megragadja a város, falu karakterét, megkülönbözteti más településektől, emellett inspirálni tudja a turistákat, a befektetőket és nem utolsósorban a helyieket. Ha viszont átlagos, semmitmondó, akkor többet árt, mint használ. A cikkben rengeteg jó és rossz példát gyűjtöttem össze, itt olvashatod el.

A QR-kód alkalmazása a városmarketingben - Nemzetközi és hazai jó gyakorlatok (2015)

A jó városvezetők számára kulcskérdés az érintettek tájékoztatása, legyen szó a helyi polgárokról vagy a turistákról. Sokszor azonban az információ átadására klasszikus, nyomtatott módon nincs elég felület. Ráadásul az információk gyakran változnak, gondoljunk például a városi rendezvényekre, vagy éppen a közlekedési menetrendekre. Végül, de nem utolsó sorban sokszor nem a szöveges információátadás a legjobb megoldás, hanem jó lenne azt hanganyagokkal vagy éppen videóanyagokkal kiegészíteni. Mindebben segít a QR, azaz Quick Response (Gyors Válasz) kód. A QR-kód alkalmazása a városmarketingben - Nemzetközi és hazai jó gyakorlatok.

Az egészséges város mint megkülönböztető koncepció a városmárkázásában (2011)

Mit jelent, ha egy város egészséges? Milyen hatással van ez a városfejlesztésre és -kommunikációra? Nemzetközi példák alapján megismerheted itt.

Vírusreklám: kreatív eszköz a települések népszerűsítésére (2013)

Tudtad, hogy a Gangnam Style nemcsak a koreai énekest tette világhírűvé, hanem Szöul „Gangnam” negyedét is? Ha nem is ekkora méretben, de valami hasonlóra vágynak azok a települések, régiók, országok, melyek vírusvideót készítenek: magukra kívánják irányítani a turisták vagy épp a média figyelmét. De milyen legyen ez a video? Jelen tanulmány az elmúlt évek sikeres nemzetközi és hazai példáit gyűjti össze. Van köztük sokmilliós ország, de hetvennyolc fős falu is, és mindegyiktől lehet tanulni. Itt töltheted le!

Márkázott városok - Amikor egy település egy márka nevét veszi fel (2010)

Mindannyian kötődünk a helyhez, ahol élünk. Így aztán nem vesszük jó néven, ha annak nevét egyik napról a másikra meg akarják változtatni. Pedig ha nem is gyakran, de néha előfordulhat ez: míg a 20. században a politikusok, különösen a "nagy vezérek" igyekeztek nevüket otthagyni a városokon, addig a 21. században a márkák kezdtek el harcolni a települések neveiért. A cikkből az is kiderül, hogy Antigua és Barbuda, a karib-tengeri szigetország nemrégiben a "Mocsaras-csúcsot" átnevezte "Obama hegyre". Olvasd el a sztorit itt!

Márkaneves városok (2015)

Egykor olyan politikai vezérek nevét vették fel települések, mint Marx, Lenin, Sztálin, Tito vagy Ho-Shi-Minh. Ezzel szemben az elmúlt években online cégek előtt tisztelegnek: így lesz Topeka városából Google, és Halfway-ből Half.com. Olvasd el a példákkal teli cikket itt: Márkaneves városok.

Olimpia és imázsépítés: Torino 2006 téli olimpia (2005)

Bár ebben az esetben városmárkázásról, city brandingről van szó, egy olimpia természetesen az egész országról is szól. A cikket még a téli játékok előtt írtam, mert a Prime Torino jóvoltából abban a szerencsében részesültem, hogy egy héten át az összes főszervezőtől, marketingestől előadásokat hallgathattam. A cikk igazi sportmarketing csemege, amit itt tölthetsz le.

Stadionturizmus (2013)

Madrid, Milánó, München, Manchester – e négy város nemcsak kezdőbetűjében közös, hanem hogy útikönyveikben a történelmi látnivalókon túl mostanában attrakcióként szerepel a stadiontúra is. A nagy futballkluboknak ez egy újabb bevételi forrás, a turistáknak pedig igazi csemege, hogy betekinthetnek a színfalak mögé. Olvasd el a Gigor Attilával közösen írt cikkem itt!

A semmiből kinőtt főváros az ázsiai sztyeppéken: Asztana 20 éves (2018)

A volt Szovjetunió utódállamai és azok fővárosai közül a legérdekesebb talán Kazahsztán és Asztana esete. Ez a település ugyanis húsz éve még harmad ekkora volt, ráadásul nem is volt főváros. Sőt, még csak nem is Asztana volt a neve, hanem Akmola! Ezzel szemben, aki ma ellátogat ide, olyat láthat, ami talán csak Dubai-hoz hasonlítható: a semmiből kinőtt, sokszor nem túl funkcionális építészeti remekműveket – csak éppen nem a tengerparton, hanem a kietlen sztyeppe közepén. A város az ország vezetőjének, Nurszultan Nazarbajevnek vízióját testesíti meg, fejlesztése mérnöki precizitással megtervezett. Erről olvashatsz itt!